Este amikor a Fanni levitte WC-re kin hagyta 1 órára. Utána én már bementem aludni Dylant vittem. Aztán Csengu is bejött és lefeküdt a lábamhoz. Reggel valami fura szagra ébredtem először azt hittem, hogy behányt a szobába,de nem az volt, hanem bekakilt, még hozzá folyósat. De szerencsére nem fos volt.
Aztán jó,oké össze szedtem. Utána Fanni otthon hagyta és amikor haza jött ő is arra jött haza, hogy beszart, a nappaliba. Na azt mondta itt telt be a pohár. Fanni írt egy sms.t, suliba voltam. Azt írta, Csengét vissza adjuk a Heninek és hogy menjek fel facebookra mert fontos. Aztán megbeszéltük, hogy jó akkor adja vissza,mert ez így tényleg nem jó. :/ Kicsit meg sirattam,mert még is az én kicsi lányom volt. :( De azt mondta a Fanni, hogy így nem lehet kennelt építeni, hogy van egy ilyen kutya aki tényleg nem tud alkalmazkodni,meg kiállításra vinni mert fél mindenkitől.
Annyira nem szerettem meg, hogy még ne tudjam elengedni. De azért ugyan úgy hiányzik,mert örültem,hogy volt egy saját kutyám. Így kellett lennie, Csenge szerintünk amúgy sem volt egy jó idegrendszerű kutya. Én az elején tudtam,hogy nem marad nálunk,de ezzel nem törődtem. Az, hogy félt mindenkitől, sőt inkább megválogatta kitől fél. Csenge szerintem kis korától el lett rontva. Nálunk a kutyák nem ilyenek amilyen ő volt. De vannak róla képek, nagyon elvoltunk, a hóban sokat szadultunk. :D Sok képet csináltam,felteszem őket :)